A zene americana/country/blues keverék, miközben Kanadában, egészen pontosan Montrealban nyomul a banda. Már felállásukat tekintve is rendhagyó esetek, hiszen a hárfa a rockban valódi ínyencfalat. Az első lemezük nem lett igazán erős, ez a második sem bombasztikus, viszont újra és újra meghallgattatja magát, ahogy mondani szokás van benne valami. A számok többsége kiválóan megírt és hangszerelt darab, apró (?) szépséghiba Paul Simon szellemének direkt megidézése néhány felvételben.

Konkrétan van olyan, amire rá lehet énekelni a Boxer dallamát, hát ez elég ciki, de azt mondom bocsássuk meg nekik, mivel a videóikban olyan póztalanul, lazán és természetesen muzsikálnak. Príma kis zenész mindkét Barr-gyerek, bár a gitáros-énekes Bradnek konkrétan fahangja van, de pont ez a nagy dolog. A fahangból dallamot előhozni, abban van ám munka, kérem! Nem mindenki születik Deák-Bill Gyulának, és ezek a Barrok, vagy Barrék tisztességesen elő tudják adni magukat. 7/10

Kiadó: Secret City Records   Ország: Kanada    Tagok: Brad Barr - gitár, ének    Andrew Barr - dob    Sarah Pagé - hárfa   Andrés Vial - basszusgitár, billentyűk