Ki hallott már erről a New York-i zenekarról? A magyar média egyáltalán nem foglalkozott velük, és ami azt illeti, az amerikai sem vitte túlzásba. Pedig a kezdeteknél, azaz a 2014-es We Will Reign lemeznél a Rage Against The Machine dobosa, Brad Wilk segítette őket, és velük is maradt egy évig, mindhiába. Nem sikerült a berobbanás sem ezzel, sem a 2017-es unplugged lemezzel, sem a 2019-es Soul On Fire albummal. És most az a furcsa helyzet van, hogy ez nem is annyira véletlen, mint amennyire annak tűnik. Nem mintha nem lenne itt tehetség, de a hitelesség már megkérdőjelezhető, és sajnos az eredetiség is a nullához közelít. Persze legyünk pozitívak, nézzük a ló szebbik oldalát!

A The Last Internationale énekesnője, Delila Paz sok tekintetben megfelel a rock énekesnőkkel szemben támasztott követelményeknek: Jól néz ki, van fazonja, van hangja, sőt olyan hangja van, amilyen kvalitással kevesen rendelkeznek, ám képtelen arra, hogy egyéni érzelmeit átütő erővel tolmácsolja. Mindez több mint tanulságos. Az internet tele van a hölgy videóival, valóságos hangutánzó művész, hangról-hangra képes megidézni  olyan legendákat, mint: Mahalia Jackson, Nina Simone, Aretha Franklin, vagy Dolores O’Riordan. Mi több, képes bárki stílusában nótát írni, például Grace Slick hangján írt egy remek számot Hit Em With Your Blues címmel. De hol van az egyéniség? Hol van ő maga? Sajnos a banda a tökéletes minőségi megszólalást ötvözi a legelcsépeltebb rockklisékkel, ami általában középszerű albumokat eredményez. Náluk valamivel jobb a helyzet, de nem sokkal. 

Ezen a lemezen Joey Castillo (Circle Jerks) dobol, Edgey Pires gitározik, Delila Paz pedig az éneklés mellett billentyűs hangszereken is közreműködik. A felvételeket az amerikai rádiók szájízéhez igazították, ezzel kiölték a rock valódi nyersességét, de az interneten rengeteg videóklip közül válogathatunk a bandától, és ezek között vannak egészen jó élő fellépések is. Szemmel láthatóan tudnak ők rockot játszani (blues/soul alapú Zeppelin-utánzatok) csak az a baj, hogy rendre a legócskább sémákat alkalmazzák, és nehéz elképzelni, hogy ők igazi rockrajongók,  nem csupán eljátszák ezt a szerepet. Valahogy minden videójukban erőltetett az image is, a zene is, bármennyire is nyomulnak, kissé parodisztikus a fellépésük. 7/10