2022. máj 25.

Pink Cigs - Pink Cigs (2020)

írta: Zelmo
Pink Cigs - Pink Cigs (2020)

a2842968987_16.jpg

Kezdetben vala a Deep Purple, és a Black Sabbath, aztán lett a Led Zeppelin, majd a Pink Floyd, és végül a Pink Cigs. Nagyjából ennyi a rocktörténelem! Ami közöttük van, az mind csupán ügyes próbálkozás. Chris Law - gitár, ének, Kyle Hall - dobok, Fids - gitár, és Babs - basszusgitár: jól jegyezzük meg e neveket, mert még hallani fogunk róluk! Ha máshol nem, akkor az Interneten, ahol a hozzájuk hasonló hagyományőrzőknek meglehetősen kiterjedt köre van, egészen Ausztráliától a sarkvidékig.

Rózsaszín Cigik… mennyire rossz név ez, de hát annak idején a Rózsaszín Áramlat sem lehetett sokkal bizalomgerjesztőbb a nagyközönség számára, az évek során mégis megszokottá és elismertté tudott válni. Talán évek múlva ezen a néven sem akad fenn senki, sőt, bizonyára akadnak, akik zseniálisnak tartják majd. Hagyjuk is, ne ezen szőrözzünk, nézzük meg inkább mennyire zseniális ez a zene?

Koszos, poros, keményen megalapozott rockzenét hallunk, nagyjából 1972-ből. Elsősorban a Captain Beyond juthat eszünkbe róluk, Bobby Caldwell fantasztikus dobolásával. A dobos itt is nagyon jó, az első számú hangszeresnek mégis inkább a szólógitárost nevezném, mert kisujjból rázza ki a hangulatos témákat. Ha a jelenkor zenei terméséből akar valaki jó szólókat hallani, itt bátran megteheti.75481864_724200294753364_4895099318173696000_n.jpg

Markáns, karcos a hangzás, nem igazították a slágerlistákhoz. Sem a Low Blow, sem a Lazy Lover nem pályázhat az év legjobb dala címre, és Eurovizíós dalfesztiválokon sem fognak feltűnni (szerencsére). Azt sem nehéz megjövendölni, hogy a legifjabb generáció még Sheffieldben sem a Pink Cigs nótákkal fogja fűszerezni a szülinapi partiját. Azonban korosabb harci bölények, mint amilyen magam is vagyok, nagyon fogják kedvelni a társulatot, ez nem is lehet kérdés. Nálam a Leecher Hendrixet idéző pszichedelikus dallamai ülnek a leginkább, de a Black Widow vagy a Dirty Tricks vadsága is kiváló frissítő.

Egyetlen kifogásolni való a mindössze 30 perc körüli időtartam, mely egy összetett, komplex, nehezen befogadható zenei világú banda esetében, vagy egy kétperces szösszenetekkel támadó punk brigád esetében elfogadható és érthető, itt egy kicsit kevés. Érdemes lett volna várni még 2-3 dalra, hogy kicsit komolyabban lehessen venni a kiadványt. Bemutatkozásnak egészen kiváló, ha ezt a szintet tudják tartani, még sok örömet okoznak a zenehallgatóknak. 8/10

Szólj hozzá

2020 Pszichedelikus Rock