Madarat tolláról, lemezanyagot a borítóról… de azért nem annyira egyszerű a képlet. Nyilván egy ilyen összeollózott (egyébként kétségkívül mutatós) grafika nem egy megakiadó üdvöskéit takarja, bár volt már ilyenre is példa (pl. Abraxas-Santana) esetünkben nem minden annyira fapados, mint azt a fenti kép sejtetné. Igaz, ami igaz, a háromtagú argentin zenekar a Do It Yourself-csapatok sorát bővíti, mégsem intézném el őket egy kézlegyintéssel. Abszolút amatőr fiataloktól ez igazán remek teljesítmény. Kellemes hangulatú pszichedelikus rockzene Dél-Amerikából. Mondjuk Zappa találkozik Iommival egy Pink Floyd koncerten…

Azt nem tudom megmondani, mit takar a Die Zappa név, vagyis német névelőt kell-e itt elképzelnünk, vagy valaki a rég elhunyt Zappa halálát kívánja (Esetleg Zapatáét?) , de ez nem is fontos. A muzsika abszolút hallgatható, kellemes anyag. Még ha nem is rejteget olyan váratlan felütéseket, mint amilyeneket Frank Zappa alaplemezei (Hot Rats, Waka Jawaka, Grand Wazoo), és nem is annyira műfateremtő, mint a Pink Floyd klasszikus albumai, mégis jó választás lehet, ha valami újat keresünk. A három fiatal srác fésületlenül, eléggé improvizatív módon, felszabadultan játszik. Többnyire instrumentális szerzeményeket jegyeznek, és szerintem ezek a jobbak.

Ezt a lábdobot érdemes szemrevételezni... Nem hiszem, hogy valaha láttam hasonlót. 

Az énekdallamokon még bizony lehetne csiszolni, mint ahogy az is kérdés, érdemes-e ezeket annyira erőltetni, esetleg egy énekes (nő) alkalmazásával a már meglévő repertoárt kicsit feldobni… Nem tudom. Ami ezen a lemezen énektémaként előkerül, az jellemzően Zappás bohóckodás, nem több, és nem kevesebb, ráadásul az a kevés ének is spanyol nyelvű, holott nemzetközi viszonylatban több sanszuk lenne az angollal. De ezt ők tudják. A lemez második felében (kb. 25- perc után) jönnek elő a beborultabb, életerősebb, egyben kaotikusabb tételek, nagyon tetszik a három  muzsikus tökéletes összhangja, ahogy együtt hárman lélegeznek, nem egy szólistát támogatnak nagy igyekezettel.

Szuper jó a gitáros, latin ízekkel, Santana és Zappa hatásokkal színezi a játékát, de nyilvánvalóan van Sabbath és Zeppelin imádat is a háttérben, csupa olyan dolog, ami a hatvanas évek végén élte virágkorát. Különösebb elemzés helyett elég legyen ez a néhány sor: ígéretes lemez egy feltörekvő társaságtól, akiket érdemes figyelemmel kísérni.  7/10