Az Afro-Harping kiemelt helyen áll Dorothy Ashby diszkográfiájában. Számos szakíró és jazzrajongó szerint korának egyik legjobb lemeze készült el 1968 februárjában. A kiadó ezúttal a Cadet Records volt Chicagoban. Ez a lemezkiadó 1955-ben alakult Argo néven, nem sokkal Dorothy Ashby bemutatkozó albuma előtt. A hárfás a hatvanas évekre már kisebb nevet szerzett magának, ugyanakkor fő tevékenysége elsősorban az Ashby Players (of Detroit) elnevezésű színitársulat irányítása volt.

Amikor a felvételek elkezdődtek Alice Coltrane már átvette a képzeletbeli trónt a jazz hárfások szűk kis körében, lényegesen komolyabb sikereket elérve ezzel a hangszerrel, mint amit annak idején Ashby magának elkönyvelhetett. Égett benne a bizonyítási vágy, ugyanakkor komoly gondjai voltak a színtársulattal: a fekete közösségben mindennapossá váltak a zavargások, az előadások jövője bizonytalanná vált. Szerencsére Richard Evans személyében egy kitűnő zenei producerre akadt, aki nem csupán a felvételeket felügyelte, de egy kisebb kamarazenekart is hozott, melyet maga vezényelt.

Ő vonta be a munkálatokba Phil Upchurch gitárost is, egy relative ismeretlen, 27 éves ifjoncot. Rejtélyes módon az összes többi közreműködő nevét a mai napig nem lehet tudni. A fuvolát valószínűleg a régi barát Frank Wess fújta, azonban a stúdiózenészek többi tagjának kiléte ismeretlen.

Az afrikai hangulatról főképp a dobos gondoskodott, már az első felvételtől határozottan erős, lüktető groove-ot biztosítva a teljes anyagnak. Figyelem! Ebben a bizonyos Soul Vibrations című nyitó számban Richard Evans thereminen, azaz éterhangszeren közreműködik. Ashby hárfája szokatlanul kemény hangzású, néhol szinte pattogó, hangja éles, szólói tulajdonképpen hárfán előadott gitárszólók. A mellette ülő Upchurch sem akart alulmaradni a szólózásban, így egy egészen komoly kis előadás jött létre kettejük között.

Az album 10 felvételéből 5 volt eredeti szerzemény, és 5 feldolgozás. Utóbbiak közül érdemes említeni Freddie Hubbard Little Sunflower című darabjának kiváló átdolgozását. A Life Has Its Trials című témát Ashby az egyik saját maguk által írt és előadott musicalből emelte ide át. Ugyan a korabeli teljes játékidő 36 perc volt, ezt a nagylemezt többször is piacra dobták azóta dupla-LP változatban, deluxe kiadásban. Az újonnan hozzáadott kettes számú lemezen az eredeti felvételek hosszabb, próbatermi változatai hallhatók. Véleményem szerint valóban érdekes, ma is értékes anyagok ezek, különösebben izgalmasnak, forradalminak, vagy meghatározónak azonban nem nevezném egyiket sem, és az afro mint jelző is megkérdőjelezhető.  8/10