Mexican Ape-Lord - Blunt Instrument (2024)
A jó öreg thrash metal nem fog kimenni a divatból, mert már rég kiment. Mégis akadnak olyanok, akik ezt nem veszik tudomásul, s élemedett fejjel thrasht hallgatnak, sőt! Thrash metalt játszanak! Bizony, ma, 2024-ben is előfordul az ilyesmi, hála a Mindenhatónak. Itt van például egy egészen kiváló lemez a Mexican Ape-Lord jóvoltából. Őszintén bevallom tudatlanságomat, sejtelmem sincs mire utalhat ez az elnevezés, mi vagy ki lapul a Mexikói Majom-Lord szóösszetétel mögött, mi több erről a bandáról sem hallottam korábban. Pedig az együttes 2012-ben alakult Bostonban, így tehát 12 éves múltra tekinthet vissza. Igaz, hogy ez alatt az idő alatt három nagylemez és egy EP mindössze a termésük, ami nem igazán sok. Ezzel együtt az új lemezük pillanatok alatt kedvencem lett, ezért örömmel írok róla.
Hosszan nem tudnám ezt boncolgatni: Metallica „tiszteletadás” a köbön. Semmiképpen nem nyúlás, nem is olcsó utánzat, nincsenek direkt téma kölcsönzések, de az biztos, hogy az urak ronggyá hallgatták azt a bizonyos fekete albumot. Jon Hardy énekes hanghordozása is Hetfieldes, Anthony Nichols gitártémái is erősen hasonlítanak Kirk dallammeneteire, lényegében minden nóta mögött ott sejlenek a nagy elődök/példaképek. Így tehát a bostoniak semmi újat nem mutatnak fel, viszont aki a régivágású, izmos darálásra épülő döngölést kedveli, az nem fog mellé velük.
A címben szereplő „életlen szerszám” mint látható egy ásó. Az a gyanúm hogy sír-ásó, de remélem nem saját sírjukat ássák vele a derék thrasherek, hiszen mindent tudnak, amitől érdekes, értékes ez a műfaj, kár lenne, ha idő előtt abbahagynák. A legfőbb értékük a kulturált, kiérlelt zenei világ, a tisztán érthető, erőteljes ének, a fejbólintó riffek zsákból kirázása, negatívum, hogy egyetlen nótájuk sem harap igazán. Mégis egy remek hangzású, bármikor elővehető, igényes thrash metal lemez, ami minden tekintetben eléri az idén megjelent nagy nevek (Kerry King, Exhorder, Evildead) munkáinak színvonalát. 8/10