A Black Rain volt Ozzy tizedik szólóalbuma, s talán a különleges alkalom vagy a jól sikerült beharangozó miatt óriási sikerrel nyitott a zenei piacon. Az amerikai Billboard 200-as listáján a 3. helyre ugrott fel, rengeteg mainstream popsztárt és rappert megelőzve. Nem rossz teljesítmény egy 60-hoz közeledő énekestől! Ugyanakkor az ősi Sabbath- és Ozzy-fanatikusok egy kicsit csalódtak, mert egy kevésbé populáris, a gyökerekhez erősebben kötődő lemezt vártak. A számokat Ozzy most Zakk Wylde gitáros és Kevin Churko producer közreműködésével írta, így kis túlzással ez akár egy Ozzy által felénekelt Zakk Wylde lemeznek is felfogható.

Maga a címadó nóta a legtöbb kritikus szerint jól sikerült, s a Not Going Away, valamint az I Don’t Wanna Stop mellett ez lett a rádiókban leggyakrabban játszott szerzemény. Nem tipikus Ozzy-felvétel, hiszen szájharmonikás felvezető után bontakozik ki egy kissé Alice Cooper világára hasonlító, ugyanakkor gépi ketyerékkel gazdagon megtámogatott, sokszínű darab. A stúdióverziót nyilvánvalóan a kereskedelmi rádiók ízlésvilágához igazították, ezzel együtt van ereje a dalnak, bár élő koncerteken jóval többet ki lehet hozni belőle. 7/10