A kilencvenes években számtalan A-betűs thrash metal kompánia munkái közül válogathattunk. Akik gondolkodás nélkül azonnal beugranak: Accuser, Assassin, Anthrax, Annihilator, Artillery… és volt a lista közepén egy olyan név is, hogy Anacrusis. Róluk azonban a nevükön kívül semmit nem tudtam, tehát bajban lettem volna, ha egy műveltségi vetélkedőn akár csak a nemzetiségüket kell megtippelni. A csapat Manic Impressions című albumát is úgy hallgattam meg, hogy nem néztem utána, kik is alkották ezt a zenekart. Lássuk, mit is tartogat a lemezanyag!

Meg kell mondjam, nehezen behatárolható muzsika ez. Olyan érzésünk lehet, mintha három banda költözött volna be egy stúdióba, egy thrash, egy black metal, és egy prog. metal társulat. Nagyjából ez a három fő íz a domináns, ugyanakkor a basszer játékában némi jazzes felhangokat is vélek felfedezni. John Emery a felelős ezekért a basszusszólamokért, ő a maga műfajában abszolút klasszis játékkal fűszerezte az egyébként kifejezetten komplex dobtémákat, váratlan akkordmeneteket. A doboknál Chad Smith ült, de nem az a bizonyos Chad Smith, hanem a később a Geezerben is foglalkoztatott Chad Smith.

A banda énekes-gitárosa Ken Nardi, a szólógitárosa Kevin Heidbreder volt. Az együttes St. Louisban működött, ez némileg magyarázatként szolgálhat az ismeretlenségükre, mert mint kiderült, ez a négyes négy nagyon komoly, hasonlóan összetett nagylemezt hagyott az utókorra. Nem könnyen befogadható, sokfelé bolyongó zenét játszottak, ami dallamos refrénekkel (is) bombázta a hallgatóságot, ugyanakkor betonozott is rendületlenül, és mint említettem a pokol fortyogásából is adott némi ízelítőt. Olyan szinten, hogy az énekes néha mocsári varangyként brekkent egyet-egyet a mikrofonba, vagy elsikítja magát, mint a szopós vadmalac, ha veszélyt érez az erdőn.

Ez a fajta extrém vonás megítélésem szerint nem kellett volna ide, mert amíg a thrasht zúzzák, nyúzzák, kalapálják, addig világbajnok a kvartett, amikor azonban alámerülnek… nos, nem is tudom. Azt mondanám, hogy ínyenc fülek számára megéri a befektetett időt az album, de nem feltétlenül varázsol azonnal. Ugyanakkor telis-tele van finom kis részletekkel, amelyek élvezetessé teszik a kiadványt. 8/10