Történetünk rövid, akár egy punk rock album. Ezek a kaliforniai srácok kétségkívül kaphattak volna nagyobb szeletet is a képzeletbeli tortából. Abból, amiből az Offspring, a NOFX, vagy a Rancid bőven kivette a részét. A banda persze nem adta fel, a mai napig aktívak, csak hát ez már amolyan… utórezgés. Hozzá kell tenni, még akár guríthatnak is egy életképes lemezanyagot, hiszen jóval fiatalabbak, mint fent nevezett kortársaik. Amikor annak idején a Deviates elstartolt a Los Angeles-i garázssorból, még mindössze 15-16 éves kölykök voltak.

Az első album felvételeinél a Pennywise gitárosa, Fletcher Dragge bábáskodott, ha ő nem lát fantáziát a gyerekekben, akkor talán nincs is miről beszélni zenekari történelem gyanánt. My Life címmel jött ki a bemutatkozás 1998-ban. 16 felvétel bő 33 percben – arányosan elosztva máris kiderül, hogy átlag 2 perces volt náluk egy punk rock töltet. Nem bonyolították agyon a dolgokat, de legalább gyors, lendületes, napfényes bulizenét szállítottak, a kötelező jellegű elégedetlenkedés jegyében. Ha kaptak volna lehetőséget egy vagány videóklipre, akkor ma talán legendaként beszélhetünk róluk, ki tudja? De nem kaptak, mert a One Day nótára forgatott, 10 dollár költségvetésű próbatermi videó sok mindennek nevezhető, csak látványos klipnek nem.

Mindezt a hanyag nemtörődömséget még csak érti az ember, az már kicsit nehezebben befogadható, hogy az Epitaph kiadónál megjelent második album, a 2001-es Time Is The Distance sem kapott komoly támogatást. Mert ez valóban egy jó kis anyag (az első sem rossz) a nyilvánvaló Offspring/Bad Religion hasonlatosság ellenére. Tele voltak nyers energiával, saját ötletekkel, fogós harmóniákat találtak a mini-himnuszaikhoz, lényegében minden adott volt a sikerhez. Ehhez képest Európában például hallani sem lehetett róluk akkortájt. Fel is oszlottak már 2002-ben.

Ezt követően közel 20 év hibernálás után visszatért a Deviates, hogy jelezze a világ számára, készen állnak a tagok a folytatásra. Ugyan Brian Barbara hangja szemernyit sem kopott, a lendületből is sok megmaradt, a 2021-es visszatérő lemezt mégis sokan mosolyogva fogadták, mivel a Holding Out hét új nótája együtt még a 20 perces játékidőt sem érte el. Ez lenne az a bizonyos, címben jelzett kitartás? Nos, bár új számokat a mai napig nem kaptunk tőlük, még nem oszlottak fel hivatalosan, ezért ahogy mondani szokás, bármi megtörténhet. Korda György Reptere is mekkorát szárnyalt élemedett korában. Itt már tényleg semmi nem lehetetlen.  Go Deviates!