Érdekes egy kompánia. Valószínűleg nem sok gótikus dark rock zenekarban énekelt afroamerikai frontember, s bár ez csak látványelem, mégis különlegessé teszi a szóban forgó bandát. Ránézésre az egész társaság rendhagyó esetek csoportosulása. 2019-ben előállni ezzel a Killing Joke/Fields Of The Nephilim/The Cult ihletésű, helyenként punk felfogású underground zenével? Ráadásul épp Los Angelesben, ahol ez a legkevésbé sem divat? Mindez alapjában véve őrültségnek tűnik. Ám minden zavaró tényezőt félretéve a lemez nem rossz egyáltalán. Sötét és monoton, mint egy igazi dark rock korong a hőskorból, még egy éteri hangzású háttérénekes hölgy is díszítgeti a nótákat, végeredményben egyszer-kétszer meg lehet hallgatni. Többször azért nem, mert hiányoznak az igazán fogós, megjegyezhető nóták, összemosódik a harmadik szám után az egész, és egy Bill Duffy szintű gitáros is nagyon-nagyon kellene. Fogós riffek nélkül olyan massza szerű az összhatás, pedig a hangszerelés egyébként kiváló.  7.5/10