Ez a mérhetetlenül hangos, dühös és szemtelen rock’n roll banda annyira keményen tolja a gitárokat, a koszos riffeket, és a jobbnál jobb nótákat, hogy talán még a norvég The Good The Bad And The Zugly társaságán is túltesznek, ami nem kis dolog! Az egyik csorda veszettebb a másiknál… És ha jól megnézzük a The Cuffs neve mellé írható a több jópont, úgy mint: érthető szövegek (!), dallamos ének, változatosabb dalok, egyszóval a skandinávok csak tanulhatnának tőlük!

Annál is inkább, mert ez a Lengyelországból származó gárda - mely nem mellesleg kifogástalan angol kiejtéssel nyomul - lényegesen éltesebb korú a kölyökképű pályatársaknál. A fotók alapján ők már a negyven pluszosok népes táborát gyarapítják, ezzel együtt őrületesen fiatalos hévvel működnek, mint azt a példa bizonyítja. Mit cifrázzam itt, ez a lemez rendesen odaver mindennek, ami a pörgős rock műfajában a XXI. században készült, s bizony voltak itt egészen jó nevű próbálkozók is, pl. valami Motörhead, meg Hellacopters, stb…

Összesen 19 szerzemény (!) kapott helyet a kiadványon, és ez nem kevés. Talán úgy vélték soha nem lesz még egy ilyen alkalom, és rápakoltak mindent, ami éppen kijött belőlük, és hát ez lett belőle. A gitártémák harapnak, nem csak úgy odakoszolnak valamit, hanem érezhetően keresték a megfelelő dallamokat, amelyek ezt az egyszerű zenét még erőteljesebbé teszik, és meg is találták. Az ének is ott mozog a spiccen, mert egyfelől punkos-üvöltözős, ám ugyanakkor ott vannak a  szépen ívelő dallamok is.

A csoportot 2005-ben alapították Morągban, de Lengyelország különböző részeiről érkezett zenészek hozták létre, pl. Bydgoszczból és Pułtuskból. Max Rock énekes és Archie a dobos tették meg a kezdő lépéseket. Ők korábban a Robotix, a Skarpeta és a The Kolt tagságában tevékenykedtek. Kezdetben a felállás kiegészült több más zenekarból ismert zenésszel. Az utolsó felállás Max Rock, Archie és Paulie The Bear - gitár, valamint Greg Fox - basszus.

2006-ban debütáltak a Jimmy Jazz Records "Rock On" CD-jén, két évvel később a Burning Chords kiadónál kiadták a "Songs For Demolition" albumot (2008), ezt követte a szóban forgó, azaz a harmadik korong 2011-ben. A változatosság kedvért ez a Spook Recordsnál jelent meg. Kis szünet után visszatértek a "Nutry" (2006) EP-vel, míg a banda utolsó teljes produkciója a "Count Von Madenhoff And The Electric Anaconda Society" (2018) című nagylemez volt.  Ennél vadabbul nem lehet túrni, ez tény... 9/10