Egy kiáltás a dzsungel felett, tűz körül imbolygó árnyak, füst, korom, sár, vér és verejték... Minden, ami él, mozog, szuszog, dobog, zakatol, hajnalok hajnalán dobol, jelen van a zenekar lemezein. Olyanok ezek a korongok, mint titokzatos, fülön át ható medicinák. A Love Under Will kiadója a Megaforce volt, a hangmérnök Jim Scott, a tagok pedig: Robbi Robb - gitár/ének, Robbi Whitelaw - basszusgitár, Chris Frazier - dobok. A műfaj: törzsi ritmusokkal megalapozott dallamos rockzene.

Nagyon másfelé mozdult a zeneipar akkoriban, a világzenei kísérletezések még éppen csak elindultak, a világzene-metal kategória pedig nem is létezett. Az album dalai az elnyomott afrikai nemzetek sorsa fölötti aggódásnak adnak hangot, a magánjellegű érzelmeknek náluk nyoma sincs, ami fura dolog a dalszerzőtől, Robbie Robbtól. Ő már csak ilyen, nem egy hősszerelmes fajta. Talán egy kicsit borongósabb, elvontabb, sűrűbb szövetű lett ez a korong, mint elődei.

A szerzemények ugyanakkor egytől egyig mágikusak: a Dance of the Wu Li Masters kimunkált gitárszólamai, az I Spit kavargása, a Nikita energiabombája, a Congo Sky nyugodt mormolása - megannyi szépség egyetlen korongon. S végül a 14 perces Babalon, mely egyenes úton vezet a Pink Floyd hipnotikus világába, már szinte sok is a jóból. Nehéz ennyi remek dalt megemészteni, feldolgozni, megérteni, az ilyen zene évek múlva hat igazán, de akkor már örökre bevésődik. 10/10