Önmegvalósítás semmi pénzből: A Beng Beng Cocktail egy párizsi DIY (Do It Yourself) ska punk trió, akik akusztikus gitárokkal és egy dobbal készítik házi felvételiket a lelkes törzsközönség nagy éljenzése közepette. Más szóval a világon senki nem tud róluk. Ennek a szörnyű nyomornak enyhítésére jöjjön most egy ismertető legújabb lemezükről, mely – minő meglepetés – ugyanolyan tré mint a többi… De! Mégis van bennük valami, amiért érdemes őket hallgatni: A lelkesedés! Abban nincs hiány…

Kérem, angolul énekelnek! Majdnem kifogástalan kiejtéssel, alig észrevehető akcentussal, ez franciáktól még belefér, a vokálozás elsőrangú, a szövegek tartalmasak, mi lehet még több ennél? Tegye fel a kezét az, aki hallott már full akusztikus punk bandát, ahol nemhogy a gitár, még a basszus is akusztikus, és olyan angyali hangon szól a vidám talpalávaló, mint náluk. Nem, ilyen nincs, nem is volt, nem is lesz, a Beng Beng Coctail páratlan, megismételhetetlen jelenség, na és a szólók… mennyeiek!

Az, hogy néha becsúszik egy-egy ”fuck” talán elnézhető, végül is ez punk rock zene, nem templomi áhítatra készült, inkább az lenne a furcsa, ha irodalmi nyelvezetben hangzanának el a szövegek, mondjuk Shaekespeare stílusában. Ettől itt nem kell tartanunk. A három fiatalember hitelesen képviseli a műfajt. Név szerint: DA OJ, Skal, és BEFA.

Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kezdet kezdetén, azaz 2008-ban még valóban kiadó nélkül készült a saját kis házi kiadású bemutatkozó lemezük (DIY Crystalcore), de már 2009-ben leszerződtette őket a hasonló kaliberű ska punk formációkra szakosodott Beer Records, akik ezt a lemezt is gondozták. A rengeteg videóklipből (egy db szöveges home videó) és a kidolgozott borítóból ítélve túlzott anyagi befektetést nem invesztáltak ebbe a projectbe. Mégis működik.

Jópofák ezek a dalok, bár nem mindegyikben jönnek ki a rímek, döcög a szótagszám is, oda se neki, mint már említettem itt a hangulat a lényeg, és az garantált. Legjobb számot nem tudnék kiemelni, mert hasonlóan magas a színvonal mind a 14 szerzeményben, melyek között akad egy 3 percet és egy 4 percet is meghaladó szösszenet is! Ez már azért mégiscsak valami, egy ilyen alulmenedzselt társaságtól. Ez utóbbi nóta egyébként az a sláger, amit az ember legszívesebben elpengetne egy akusztikus gitárral a szöszi lányok seregének, a címe The Ballad Of Romane And Margaux. Igazán bensőséges kis dal, olyan barátságos akárcsak az egész lemez. Uraim, szép volt, köszönjük, jöhet jövőre a következő koktél! 8/10