A skót King Witch idén már tízéves múltra tekinthet vissza, ami azt igazolja, hogy az underground szcénában ha nehezen is, lehet még érvényesülni. Ha azt vesszük alapul, hogy legújabb lemezük még csak a harmadik a sorban, beláthatjuk, bizony rögös ez az út. Bevallom én sem hallottam róluk korábban, holott valóságos gyűjtője vagyok a rockboszorkányos előadóknak. (Lásd legutóbb a Witchrot lemezkritikát) Friss lemezük még nincs egy hónapos, június 27-én került fel az internetre.

Kiváló, súlyos hard rock muzsika, kiművelt énekkel. Érezhető kötődésük a rockzene aranykorához, lehet némi retro érzetünk a dalok hallgatása közben. A klasszikus heavy metal legendáitól sem állnak messze, még akkor sem, ha Laura Donnelly nem erőlteti a hosszan kitartott sikolyokat. A nyitó Suffer In Line és a Digging In The Dirt képviselik ezt a fajta döngölős, fémes vonalat, míg veretes doomba hajlik a Deal With the Devil, a Swarming Flies, és a Sea Of Lies.

Akusztikus gitáros bevezetővel indul a Behind The Veil című tétel. Ez olyasmi mintha egy komor hangvételű Blackmore’s Night felvétel lenne, és hasonló hangnemet üt meg a Little Witch is, amiről pedig a Moonlight Shadow ugrott be Maggie Reilly előadásában. Természetesen nem annyira dallamos, nem annyira slágeres felfogás, a hasonlóság azonban fennáll.

Minden King Witch nótára ráillik az epikus jelző, a magasan ívelő énekdallamok és a kimunkált gitárkíséret miatt, személy szerint éppen az ezektől kissé eltérő, utoljára hagyott Last Great Wildernessben látok több fantáziát. Itt lassan kibontakozó, ködös dallamvilágból érkezünk meg egy masszívan őrlő, izmos kis nótába. A lemezanyag értékelését nálam nagyban megdobja a valóban színvonalas ének, más énekessel talán nem kapna tőlem ennyi pontot.   8/10