Az ilyen lemez a gyűjtők féltett kincse. Akit az első szám nem vesz le a lábáról, ne is próbálkozzon tovább Freddie Hubbard zenéjével, mert ennél sokkal jobbat később sem alkotott. Zongora-dob kettőse indítja a témát, jön a penge trombita, és nagyon, de nagyon ott van az a szaxofon-trombita páros szóló a végén.  A második tétel (The Return Of The Prodigal Sun) kezdete és lüktetése brazil szamba, egészen pontosan Mas Que Nada, egy ének nélküli, fúvósokra kihegyezett verzióban.  Nem rossz, van benne dög, itt még tetszik a hangszerelés is,  ami egyébként ezen a lemezen a 3. számtól sajnos egyre kevésbé élvezhető. Egyre lágyabb lesz a tónus, jönnek a vonósok a melodramatikus háttérsusogással és sokat rontanak a műélvezeten. Emlékezetes még Spaulding fuvolázása a Little Sunflowerben. Ha az egész anyag olyan lenne, mint a kezdeti  10 perc, akkor jobban tudnám szeretni ezt a dolgozatot, de simán megér egy erős 8 pontot a 10-ből.  8/10

Kiadó: Atlantic     Ország: USA     Tagok: Freddie Hubbard - trombita,    James Spaulding - szaxofon,   Albert Dailey zongora,  Bob Cunningham bőgő,   Otis Ray Apleton - dob