Winnipeg- Manitoba, 1988, szimpla rock felállás: dob-basszus-gitár-ének, a dallamos gitárfutamok közé egy kis szájharmonika futam, ennyi az egész, startra kész az Őrzők csapata. ( A Watchmen c. amerikai képregény alapján) Az alapító tagok  kezdetben a saját számok mellett Billy Bragg, Tom Waits, Simon and Garfunkel felvételeit adták elő, és négy év előzenekarosdi után 1992-ben felvették a bemutatkozó lemezüket. A McLaren’s Furnace Room a banda próbaterme volt, hiszen a fiúk ekkoriban egy winnipegi hotel kazánházában fűtötték a hangulatot.

Szerintem ezen a korongon vannak a Watchmen legjobb számai, egytől-egyig nyers, erős, fülbarát darabok, kissé szegényes hangzásban. A basszus ugyan gyönyörűen dübörög és az ének is úgy karcos, ahogy kell, a dob és a gitár azonban elég tompán szólnak. Ennek ellenére ez az a lemez, amit nem kell kapcsolgatni a lejátszóban, a közel egy óra szinte elröpül mellette. A Watchmen fő erőssége, hogy nincs gyengéje. Erős, hajlékony, karizmatikus hang teszi őket naggyá, Daniel Greaves ugyanis remekül érzi a mélyeket, és annyira megy fel, amennyire kell. Az arányok nagymestere. A gitáros kissé retro stílusban pöcögtet, a basszus húz rendesen, a dobos pedig technikásan pörget. Érzelmes, de nem érzelgős hangnemben alkottak, ködös-borongós, mégis könnyed stílusban. Szélsőségeket kerülő rockzene.  7/10

Kiadó: Sumo/MCA      Ország: Kanada     Tagok: Daniel Graeves - ének, Joey Serlin - gitár      Pete Loewen - basszus  Sammy Kohn - dob