Az 1945-ös születésű Stephen Stills egy darabka rocktörténelem egy személyben. Életműve olyan tekintélyes, hogy egy kisebb zeneműtárat megtöltenének a kiadványok, melyeken szerepelt. Zenekarainak száma sem volt kevés. Kezdte az Au Go Go Singersben, aztán jött a Buffalo Springfield, a Crosby, Stills & Nash, majd csapódott hozzájuk Neil Young, így lett a Crosby, Stills, Nash & Young. Ebből kilépve alapította meg a Manassas nevű formációt, hogy aztán hosszú szólókarrierbe kezdjen, mely tulajdonképpen napjainkig tart. Számos lemeze közül elsőként ajánlom a Manassas bemutatkozó anyagát 1972-ből. Így szól a fehér blues egy fekete basszerrel.

Nem sokat piszmogott Stills, amikor ezt a társaságot összetrombitálta, rögtön egy dupla lemezzel nyitott, amelyen összesen 21 felvétel található, 72 percnyi időtartamban. A dalok nagy része zongorás/billentyűs blues, jófajta rockos megközelítésben, de akad hegedűs country folk téma is, és persze akusztikus gitáros ballada. Kiváló lemez, ugyanakkor már érezni rajta a változás szeleit, azaz a könnyedebb, populárisabb ízeket.

Igazán nagy átütő sláger nem található az albumon, mint ahogy ez Stills életművében sem jellemző, a dalszerzésben ő nem volt annyira sem kiemelkedő, mint Neil Young, mégis tetszetős a lemezanyag, mert jó zenészek ültek össze, jó ízléssel játszottak, és a kihozták a maximumot ezekből a sematikus tételekből. Calvin Samuels volt a basszusgitáros, Dallas Taylor dobolt, Chris Hillman és Al Perkins gitároztak, és Joe Lala kongázott. Stephen Stills zongorázott, illetve gitározott, valamint ő volt az első számú énekes a csapatban.

A country számok közül jópofa a 100 Folk Celsiusra emlékeztető Don’t Look At My Shadow, a bluesok közül érdekes lehet a Jet Set vagy a Both Of Us. A melodramatikus (enyhén csöpögős) vonalba tartozik a Johnny’s Garden, vagy a Hide It So Deep. A Love Gangster című kétperces szösszenetben Bill Wyman kezeli a basszust, ez is a jobbak közé tartozik. Meglehetősen vegyes felvágott a lemez, bármikor jó elővenni, de soha nem ragad meg tartósan a lejátszóban. Úgy érzem több volt ebben a társaságban, ebben a lehetőségben, mint amit kihoztak belőle, mégsem tartozik a feledhető formációk népes sorába.  7/10

A lemezanyag megjelenése után a Manassas óriási volumenű, 77 fellépésből álló világturnéra indult, ennek első állomása volt Brémában, 1972. márciusában, ekkor készült róluk a Beat Club felvétele.