Az új Hail Spirit Noir lemez megjelenésének apropóján ajánlom első albumukat. Nem elírás, szándékos fanyalgás. A görög zsenik 2021-es Mannequins albuma olyan szinten kiverte nálam a biztosítékot, hogy az idén internetre került új zenéiknek nagyon nehezen sikerült adnom legalább egy esélyt a meghallgatásra, de végül sikerült. Nos, a 2024-es Fossil Gardens legalább megint rockzene, bár köszönő viszonyban sincs a debütalbum zsenijével, sem az azt követő Oi Magoi albummal 2014-ből. Nem is vártam már tőlük ilyesmit. Úgy tűnik az első két kiadványukkal ellőtték minden puskaporukat.

Igaz, hogy a Pneuma dalai között is akadtak popos vonások, azonban ezek szinte fel sem tűntek a kaotikus, pokolian elmebeteg zenei vízió mellett, amit a lemezre pakoltak. Emlegettek is velük kapcsolatban egy sor jónevű elődöt, mint amilyen a Voi Vod, a Tiamat, a King Crimson, vagy a The Doors, míg én magam egyértelműen a Pink Floyd egyik furcsa leágazásának tartottam őket, egészen a Mayhem In Blue lemezig. Ezen már érezhetően a pop irányába mozdult el a hangszerelés, más volt itt a hangulat is, bár voltak ott még jobb pillanatok.

Az Eden és a Mannequins mintha nem is ugyanazt a zenekart mutatná. Nem is érdemes ezen keseregni, ez van. Az a vadság, az a nyers energia ami Theoharis (Theo Hiratzakis) hangjában itt megvolt, az mára teljesen elveszett, illetve átment konszolidált hörgésbe, ami mégsem ugyanaz. Azok a nagyívű, magasztos, részben opera jellegű megoldások is hiányoznak, ami pl. az Into The Gates Of Time elején hallhatók. A tagság pedig nem változott meg gyökeresen, csak az idők. Úgy tűnik, ma már nem menő az ilyesfajta kaotikus örvénylés.

Sajnálom, mert ez valóban egy mestermű. Nem hiszem, hogy valaha is kimegy a divatból, amibe bele sem lépett. Az a fajta lemez volt ez 2012-ben, ami jó értelemben adott egy taslit az egész zenei világnak, hiszen egyszerre volt black metal és progresszív rock (a lá Opeth), kabaré jellegű színház és véresen komoly döngölés. Szinte lehetetlen ilyen arányban kikeverni egy zenei album összetevőit, talán ezért is hagytak fel vele, nem tudom. Kicsit sajnálom, bár tény ami tény, vannak az új lemezen is értékes momentumok, csak szerintem ez már nem ugyanaz. A Pneuma nálam simán 10/10. Csekkoljátok le!