Nephila - Nephila (2021)
Két énekesnővel nem sok rockzenekar dicsekedhet! Igaz, túl sok különbség a két hangszín között nincsen, színpadon azonban hatásos lehet, amikor jobbról is, balról is feltűnik egy szemrevaló hippilány. A zene régi vágású rock, meglepően finom basszusmenetekkel, ízléses szólókkal, és a vokális megoldások is hibátlanok, fülnek tetszetősek. Ez már csak azért is nagy dolog, mert huszonéves fiatalokról van szó. Az elektromos orgonát is szépen alkalmazzák, manapság ez nem annyira megszokott.
A legnagyobb progresszív rock bandákra emlékeztetnek a dalok (Renaissance, Wishbone Ash, Genesis) néhány meghallgatás után máris megragadnak meg a fülben, a slágerlistákra azonban nehezen tudnának felkerülni. Hosszú távon ez egy időtálló album lesz majd, biztosan a jobbak között fogják őket emlegetni ebben a stoner/retro rock közegben. Még akár azt is mondhatjuk rájuk, hogy olyan progresszív rock, amelyben nem a hangszeres szólók dominálnak. Majdnem tökéletes lemez, igazság szerint nagyon kedvelem, de valahogy nincs minden számnál olyan telitalálat érzésem. 9/10
Kiadó: The Sign Records Ország: Svédország Tagok: Stina Olsson - ének, Josephine Asker - ének Jacob Hellenrud - gitár Johan Larsson -orgona David Press - dob Anton Athley -gitár Johann Lööf - basszus