Itt van ez a két csajszi, jó formában, komoly hangadottságokkal, és kivételes zenei érzékkel, valahol Amerikában, leginkább New Orleans környékén, és úgy néz ki jól csinálják, amit csinálnak. A fazonra, a megszólalásra, a hangulatkeltésre gyönyörűen rágyúrtak, kiérlelt, mondhatni tökéletes a produkció. Van íze, van zamata a dalaiknak, csak annyi a bökkenő, hogy ezeket a dalokat mások jóval előttük megírták, és elő is adták, a maguk szerényebb módján.

Tehát eredetiségről itt nem beszélhetünk, jó ízlésről azonban igen. Hozzáértő kézzel és füllel nyúlnak ezekhez a csontig lerágott country/folk/americana témákhoz, így az elismerés  jár nekik, még ha nem is haladnak kitaposatlan ösvényeken. A nagy elődöket könnyű felsorolni, kb. Patsy Kline világától Emmylou Harrison át egészen az Indigo Girls duójáig tart a párhuzam. És itt álljunk is meg egy pillanatra, hogy leszögezzük, a Rising Appalachia zenéje 70%-ban Indigo Girls, 20% Zap Mama és 10% egyéb. Csakhogy az a 10% saját íz nem is annyira kevés.

A hangszerelésre gondolok, és a műfajok keverésére, amiben mondjuk a Smith lányok különlegesek. Náluk nem gond a rappelés, a soul ötvözése a folkos gyökerekkel, a reggie keverése hip-hoppal.  Kicsit olyanok ők ketten, mint két dörzsölt, minden trükköt jól elsajátított színésznő, akik bármilyen műfajban otthonosan mozognak, de egyik sem az otthonuk igazán. Hozzák ezt a francia negyedből ellesett titokzatos-bűbájos-vajákos-cigányos-pajzán figurát, miközben Atlantában születtek, s csak az utcazenélés végett költöztek át Louisianába. Rájátszanak erre a dögös maca álcára, mondván nem lehet annál menőbb, mint aki a Bourbon Street bordélyaiban járta ki az élet iskoláját. Ők tudják. Nem mellékes tényező, hogy teljes mértékben függetlenek. Saját vállalkozásban futtatják önmagukat, a borítótól kezdve a ruhákig, mindent ők maguk terveznek meg.   8/10 

Kiadó: Rising Appalachia   Ország: USA    Tagok: Leah Smith - gitár, ének   Chloe Smith - gitár, bendzsó, hegedű, ének