Sonny Sharrock annyira megelőzte a korát, hogy kérdéses, eljön-e valaha az a kor, melyben szobrot állítanak nagyságának. Alulértékelt mester, kevesek vallják legendás zseninek, mivel kevesen ismerik. Talán azért van ez, mert nem akarta, hogy sokan ismerjék. Nem ez érdekelte. Ő még komolyan vette a zenét, minden más a háttérbe szorult. Ha a jelenleg elérhető zeneszámainak kommentjei között böngészünk, azért találunk bőven elismerő jelzőket, ami arra utal, így is sikerült eljutnia az értő fülekhez. Az már más kérdés, hogy szerzeményeinek látogatottsága messze elmarad azok valódi értékétől. De nézzük meg, miket írtak felvételei alá az angolul kommentelők:

„Fan-tasz-ti-kus!”  „Eszement”   „ Ilyen a menyország hangja”  „- Nem hiszem el, hogy ilyen létezik”  „- Időtlen kincs” „- Éteri, hipnotikus, egyszerűen gyönyörű”  „ Én soha nem hallottam róla ezelőtt, de ez gyönyörű”   „ Ez engem elvisz egy jobb világba” „- Néha úgy érzem, mi a szart csinál ez, aztán meg, hát ez gyönyörű”  „-Tökély” „-Te jó ég, itt egy új kedvenc!”  „Ha nem játszom egy bandában, melynek gitárosa bálványozza őt, valószínűleg sosem ismerem meg Sonnyt, micsoda szégyen”

Ez a lemez sokszínű, izgalmas, néhol disszonáns, néhol pihentető, néhol embert próbáló különleges darab. A szerzemények nyers, durva szövetű, improvizatív tételek, melyekben a jajongó szaxofon hangjaira érkező szokatlan megközelítésű elektromos gitárszólók elképedésre késztetik még a rutinos zenehallgatókat is. 8/10

Kiadó: Island Records    Ország: USA   Tagok: Elvin Jones - dob     Pharoah Sanders - szaxofon      Charnett Moffet - bőgő     Sonny Sharrock - gitár