A torontói Wilderness of Manitoba, röviden WOM tagjai ugyan nem karácsonyi dalokat játszanak, mégis olyanok, mintha náluk minden nap karácsony lenne. Főként az első két lemezük idején voltak nagyon békés, boldog, és áldott állapotban, 2009-től egészen 2012-ig. Ekkor Simon és Garfunkel stílusában énekeltek, akusztikus gitárral, bendzsóval, hegedűvel felfegyverkezve.

Talán a legjobb szerezményük, mind tartalmilag, mind formailag, az Evening című dal. Azonnal elkap a dallam, átjön a kanadai esték hangulata, a szövegben pedig irodalmi igényesség mutatkozik meg. Ha a sorok fölé azt írnánk, Robert Burns vagy Walt Whitman, senki nem lepődne meg, holott a zenekarvezető-dalszerző neve Will Whitwham, ami azért nem egészen ugyanaz.  A November című dal is gazdag harmóniában, egyszerűen szól, mondhatni túlságosan is. De van benne valami, amitől megragad a fülben. A Hermit a harmadik említésre méltó számuk, ez az első kettőnek a keveréke, erősen érzelemgazdag, szintén karácsonyi hangulatot áraszt.

Sajnos a zenekar a kezdeti állapothoz képest több változáson is keresztülment. A kezdetek óta már a harmadik hölgy szerepel a bandában. A második énekesnő hozta a hegedűjét is, és ez sokat dobott a hangzáson. El kell ismerni, igazi erősítésnek bizonyult. Aztán jött egy újabb énekesnő, aki szó szerint gyönyörű, énekben is erős, de hát a zenei irányvonal…  Szomorú tény: gyökereiket egyre inkább elveszíteni látszik ez a társaság. Élőben még tartják a színvonalat, de lemezeiken félretették az akusztikát, elektronikus hangszerekre váltottak, és a dallamokat megtartva, azonnal fogyasztható totyi-totyi rockocskát tolnak. És ez nem csupán egy rossz vicc, hanem borzalom. 7/10

Kiadó: Delaware House Records    Ország: Kanada     Tagok: Stefan Banjevic - bendzsó, cselló   Will Whitwham - gitár, ének  Melissa Dalton- ének    Scott Bouwmeester - dob   Sean Lancaric - gitár, ének