Natalie Merchant - The House Carpenter's Daughter (2003)
A kör bezárult, a kérdőjelek kiegyenesedtek, megérkeztünk. Köszönjük az Elektra Entertainment eddigi közreműködését, mostantól jöjjön a kiadói függetlenség, a szabad kéz ideje. A Natalie Merchant alapította Myth America égisze alatt végbemehet az igazi változás. A XXI. század elején egy albumra való örökzöldet kaptunk az előadótól, aki saját dalok helyett elfeledett népdalokra, és jórészt ismeretlen folk-rock szerzeményekre szabott új köntöst. A Diver Boy című dal átdolgozásában a basszus, a hegedű, a gitár egymás utáni belépése, a minimális, néhány hangból előhívott zenei atmoszféra; a borongós, mély énekhang harmóniája a hangszerekkel hátborzongató gyönyörforrást hoz létre. Ez muzsika elkap, megforgat, kifacsarja lelked, majd lassan, fokozatosan, ünnepélyesen elhallgat.
A Fairport Convention külön fejezetet írt a folk-rock történelemkönyvébe. Sandy Denny utolérhetetlen és lemásolhatatlan, de ami jó, az jó. A Crazy Man Michael-t egyébként is nehéz elrontani, vagy elő tudja adni valaki, vagy nem. Natalie Merchant lényegesen finomabban énekelte lemezre, mint a káprázatosan süvöltő Sandy Denny, de a kettőt egymással egyenértékűnek tekintem. Kiváló választás volt a Which Side Are You On? című bányászdal, elementáris erejű, letargikus himnusz. Senki a világon nem tud úgy búsongani, mint hősnőnk. Ahogy a dal zárásakor odakiáltja a mikrofonba, hogy „…which side, which side” attól kiver a lázas gyönyörűség. Szomorkás dalok gyűjteménye ez, csak kissé oldja fel egy-egy bendzsópergetéses lazaság, nem feltétlenül nyári autózáshoz ajánlott. Ősszel bor mellé, télen háztűzőrzéshez kiválóan alkalmas.
Az Owensboro, a Poor Wayfaring Stranger, a House Carpenter - mind egy-egy időutazás, elmerengés a rohanó idők képkockái felett. Az album kiadása óta évek teltek el, s a hófehér hajú énekesnő ma is aktív, talán aktívabb, mint valaha. Számomra az igazán izgalmas dolgai itt végződnek. Készített még egy "gyereklemezt" - ami egyáltalán nem gyerekeknek való, kortárs költők verseinek megzenésítése, és újra felvette a Tigerlily albumot - teljesen feleslegesen -, de jelentős nagyot még nem dobott mindeddig. A legerősebb oldalának számító szövegírást pedig talán örökre elfelejtette. 8/10
Kiadó: Myth America Ország: USA Tagok: Natalie Merchant - ének Rich Stearns - bendzsó Graham Maby - bass