Egy rockzenei műveltségi vetélkedőben elég húzós kérdés lenne, hogy melyik városban alakult meg a The Gathering zenekar? Erre kapásból talán még a csapat vérmes rajongói sem tudnák rávágni, hogy Ossban. Oss egy hatvanezres város Hollandiában, az ország északi részén. Itt alapította 1989-ben Hans és René Rutten a kezdetben death metalt játszó formációját, mely szép lassan szelídült és lényegült át valami egészen különleges ötvözetté.

Ehhez azonban kellett egy olyan kaliberű énekesnő, aki megjelenésével és képességeivel képes volt levenni az embereket a lábukról, és új fazont szabott az egyébként kissé szürke tónusú együttesnek. Anneke Van Giersbergen minden kitételnek tökéletesen megfelelt. A vele elkészült Mandylion, a The Gathering harmadik nagylemeze nem csak az együttes történelmében, hanem az európai zenetörténelemben is fontos állomás. Talán az első death/doom lemez, melyen tisztán csengő női ének váltotta fel a megszokott hörgéseket, s amely az atmoszferikus jelzőt először viselte magán.

A több ágon gyökeredző, sokrétű Mandylion megjelenésére azonnal felkapta a fejét mindenki, és kíváncsian várta a folytatást. Ez volt 1997-ben a Nighttime Birds lemez, ami nem is okozott csalódást. A finomabb hangvételű, Pink Floyddal kacérkodó kiadvány is óriási siker lett. Az 1998-as How To Measure A Planet? már megosztotta a hallgatóság véleményét, ezen a korai death metalos, sőt a metalos hatások is elhalványultak. A zenekar népszerűsége azonban nem csökkent, Anneke végül 2007-ig maradt a fiúkkal, akik a távozó énekesnő helyére Silje Wergeland-ot ültették, és ő meg is tett mindent, a lehetőségeihez képest, de tulajdonképpen nem csinál mást, mint Anneke hajlításait utánozza.

Sajnos a The Gathering az eredeti énekesnő nélkül félkarú óriás, vagy még az sem. A művésznő szólóprodukció sem lettek túl meggyőzőek, szóval ebben az együttműködésben még jó néhány év benne lehetett volna, de valamiért mégis úgy alakult, ahogy. Azóta sem látni olyan death bandát, amelyben hasonló karizmájú női frontember tevékenykedne, pedig próbálkozókban nincs hiány, csak hát az egyéniség…  9/10