A filmes Coppolák névrokona bizarr hajkoronával a fején, vörösre húzott ajkakkal, elképzelhetetlen cuccokban nyomatta a maga nagyszájú dumáját New Yorkból, Brooklynból, a fekete közösség kellős közepéről, és volt benne valami szokatlan, megmagyarázhatatlan őserő, amitől pulzált az egész jelenség. Összetevői: Egy kölyökkutya, egy örökmozgó, egy harsány fókalány, egy forradalmár költő, egy trágár nyuszi, egy futkározó teknősbéka a Föld nevű fura bolygón. Mindez együtt egy olyan énekes/dalszerzőt jelentett, akire érdemes volt odafigyelni. Akkor is ha susogott, morgott, énekelt, dúdolt, rappelt, verselt, vagy egyszerűen fütyült az egész világra.

Ha olyanja volt, akkor hegedült, vagy gitározott, vagy billentyűzött, vagy csak táncolt, vagy még azt sem.
Mindenek fölött volt egy különös ismertetőjele: jól érezte magát akkor is, ha épp nem érezte jól magát.
Ez egy csodabige még ma is: egy kihalófélben lévő faj utolsó példányainak egyike, egy kis létszámú klub tagja, akit védeni kellene mint a világörökség része. Még azt is kimondja, amit nem szokás, azt is megteszi, amit nem lenne illő, azt adja ki magából, amit gondol, vagy érez, nem számít menő vagy sem. Teszi a dolgát, és kész.

Egy Imani Coppola albummal nem lehet ráfaragni, ha könnyedebb, mégis tartalmasabb hallgatnivalót keresünk. Nála az első perctől az utolsóig pörgés van, különösen igaz ez a Chupacabra lemezre. Röviden így tudnám jellemezni ezt a kiadványt: vidám és változatos számok gyűjteménye. Garantáltan eredeti a csaj, csak pár számcím tőle: I’m a tree, Pigeon Penelope, Fake is the New Real, Sucking the Devil’s Dick.

Azt a műfaji határtalanságot, amit az ő reggae, rock, pop, funky, soul, country, és egyéb stílusjegyeket mutató zenei vegykonyhájában megkóstolhatunk, máshol nem találjuk meg. Megjegyzendő: független szerzőről van szó, aki ezt a Columbiánál megjelent lemezét kivéve valamennyi szerzeményét saját maga vette fel és adta ki. Egy saját lábán álló előadó a mai zeneipari áradatban fehér hollónak számít. Az igényes, átgondolt popzene egyik legfontosabb alakja. 8/10

Kiadó: Columbia   Ország: USA   Tagok: Imani Coppola – ének, gitár, hegedű, billentyűk    Dave Crafa – gitár    Michael Mangini – programozás, ütőhangszerek, gitár    Matthew Scannell – gitár