Nagy volt a lemez visszhangja, de ez nem annyira a zenei tartalom okán robbant ki, inkább a politikai célzatú mondanivaló, a Vietnam ellen vívott háború értelmetlenségének kihangsúlyozása, sőt kifigurázása keltett nemzetközi érdeklődést. Így vagy úgy, akkoriban sokat lehetett olvasni róla, és ez nagyban hozzájárult az eladási sikerekhez. Mára mindez már aktualitását vesztette, azonban a zene eladja magát, a nóták ma is hallgathatók. Az első tétel, a We Can Be Together még egy felvizezett Mamas And The Papas feldolgozásnak hat, de aztán belelendül a banda, és egyre rockosabb, egyre nyersebb oldalát mutatja meg. Finom gitárszólók gazdagítják a hangzást, a meglepően háttérbe szoruló Grace Slick pedig iskolát teremtett jellegzetes hajlításaival. (Ezeket ma is énekesnők tömegei alkalmazzák.)

Az album két kiemelkedő felvétele a Good Shepherd és a Wooden Ships. Az előbbi egy tradícionális népdal alaposan megvadított feldolgozása, a másikat Stephen Stills és David Crosby írta Paul Kantnerrel. Az eredeti nagylemez 2004-es CD kiadására mindkét felvétel kibővített, hét perc fölötti verziója is felkerült, ez a gyűjtők számára mindenképpen érdekes lehet, de azok is örömmel hallgathatják, akik csak most ismerkednek a zenekarral. A Volunteers nem volt az együttes legjobb lemeze, ennek ellenére lehet ajánlani mindenkinek, akit érdekel ez a zenei korszak. A banda improvizációs készségének legszebb bizonyítéka a Hey Fredrick. Itt meghallgatható a zseniális jammelés! 8/10

Kiadó: RCA Victor    Ország: USA     Tagok:  Marty Balin - ének, gitár   Paul Kantner - gitár    Grace Slick - ének, billentyűk    Jorma Kaukonen - gitár   Jack Casady - basszusgitár   Spencer Dryden- dob    Vendégként: Nick Hopkins - zongora    Jerry Garcia - pedal steel gitár    Ace Of Cups - vokál