2022. ápr 23.

Phish - Billy Breathes (1996)

írta: Zelmo
Phish - Billy Breathes (1996)

ab67616d0000b2733a89018e10b9f3a9cad2e111.jpg

Akármibe lefogadom, hogy egy átlag magyar zenehallgató számára nem sokat mond a Phish név. Pedig ma is aktívak azok az örökifjak, akik annak idején Vermontban egyetemi cimborákból létre hozták ezt a formációt, még 1983-ban. Ott folytatták, ahol a Beatles a Sárga Tengeralattjárón abbahagyta: elképesztően laza, bolondos, vagy inkább őrült szürreális képeket festettek gitárral, dobbal, basszussal, billentyűvel. Később jött a zongora, és ez számomra egy minőségi ugrást jelent, mert a szinti mégis csak szinti, hanem a zongora, az zongora.

Hogy is foglaljam össze miben állt a Phish zsenije? Nagyjából ez volt a recept: Fogtak egy akármilyen dalszerkezetet (de mindig másmilyet), és írtak rá valami jól hangzó zöldséget, amiben ha akarjuk van értelem, ha akarjuk nincs, aztán ezt a subidubi dalocskát elkezdték játszani és játszani, majd szinte észrevétlenül átmentek egy hihetetlen jó, improvizatív, jazzes rockzenébe.

Nem véletlenül nevezték őket jam-bandának, mert fellépéseiken általában órákig rögtönöztek. Laza felfogásuk, laza dalszerkezeteik, laza énekstílusuk lemezeiken keresztül is rendkívül vidám hangulatot eredményeznek. Számos stúdiólemezük jelent meg, de több koncertjüket is rögzítették, és kiadták. Rendhagyó felfogásukra jellemző, hogy rajongóik számára egy 27 (!) koncertlemezből álló CD-dobozt is kiadtak, ez szintén valami egészen szokatlan, Phishes húzás.

Legszívesebben szövegeiket vesézném ki, mert nem megszokott sem a "...gyere, pazarold velem az idődet..", vagy a "... csomagold be, címkézd, és add el a mészárosnak a boltban " refrén, de nem igazán érdemes a részleteket kiragadni, hiszen az egész együtt érdekes. Akit a Phish megtalál, valószínűleg nagy figyelemmel hallgatja, olvassa, énekli a számaikat. 

Szóval ilyesmi. Semmit nem vesznek komolyan, kivéve az improvizatív zenei játékot, mert ebben nagyon értik a tréfát. Egyszerre dallamosak, könnyen fogyaszthatók, és zeneileg is izgalmasak tudnak lenni, ez előttük és utánuk is keveseknek sikerült. Ajánlatom tőlük elsősorban a Billy Breathes c. lemez, de bármelyikkel jól jár a próbálkozó. Feltéve, ha szereti az ínyencségeket.  8/10

Szólj hozzá

1996 Rock Pszichedelikus Rock