Méltán pályázik a ”Minden idők leggyönyörűbb szomorú albuma” címre a kanadai-francia énekesnő/dalszerző Lhasa de Sela (1972-2010) harmadik, egyben utolsó szólólemeze, mely alig egy évvel előzte meg az előadó halálát… Hangulat kell az ilyen mélységesen mélabús, esőben ázott, szélfútta dalok meghallgatásához, mert ha nagy mennyiségben rátelepednek a hallgatóra, alapjaiban zúzzák szét a rózsaszín felhőben üldögélek érzetet, és ez már tényleg olyan izé… depis… meg minden. De csendes nyári reggeleken madárdallal keverve, vagy augusztusi estéken a vonatfütty és a tücsökzene mellé tökéletes körítést adhatnak.

Lhasa első két lemeze is jól sikerült, a bemutatkozó La Llorona Kanadában platina lett, ám véleményem szerint ezt az albumot nem múlja felül egyik kiadványa sem. Ekkor érett be igazán a dalszerző zsenije, ami korábban még képlékeny volt. Énekesnőként már felhívta magára a figyelmet, ekkor azonban már olyan dalokat írt, melyekkel ma is bárki sikeres lenne. Igaz, ezek a dalok nem hatnak azonnal, nem slágeresek, nem refrénekre vannak kihegyezve, lassan, tétován hömpölyögnek elő, zongorakísérettel, minimális zörejekkel megtámogatva, a szokásos szólólemezeknél intimebb közegben.

Az alapvetően frankofón énekesnő (ki egy időben Franciországban is élt) erre az albumra váratlanul angol nyelvre váltott, és ezt a váltást személy szerint nagyon indokoltnak gondolom. Bár franciás sanzon jellegű dalait is kedveltem, azok inkább valahol a kellemes háttérzene színvonalán helyezkednek el, míg ezekre a balladákra már oda kell figyelni, ezeknek súlya van. a számcímek is erről árulkodnak: A Fish On Land, The Lonely Spider, Is Anything Wrong? 

Több fórumon folk megjelölést kapott a lemez, de ez csak amolyan irányadó, mert minden nótája szerzői dal, a népi motívumok teljes mellőzésével. Egy-egy hajlítás talán… Annyi bizonyos, hogy se nem blues, se nem jazz, se nem rock, akkor hát mi legyen? - tették fel maguknak a kérdést a korabeli ítészek - Legyen folk, leginkább arra hasonlít.  

Mindegy is igazából. A lényeg, hogy mielőtt kifekszel a fűre egy világtól távol eső helyen, hogy a felhők vonulását, vagy a felkelő csillagokat bámuld, tedd a füledre a fejhallgatót, kapcsold be ezt a lemezt, és ne szégyelld, ha elsírod magad… Sőt!  10/10