Kiváló minőségű epikus doom metal ez, a hullaszagú Solitude Aeturnus és a ködbemászó Candlemass énekesével, csak kicsit megsápadt benne a lényeg.  A Black Sabbath és a Saint Vitus ötvözete az alap, kár, hogy nem lehet annyira komolyan venni őket.  Inkább csak előadják a sírontúli hangulatot, mintsem megélik. Pont mint egy színházban. Profi módon hozzák a szigorú kántálást, csak már nem fűti őket a bizonyítási vágy belülről. Ennyi év után... 

A csóka valaha menő volt, sőt! Meg kell mondjam, nemhogy a doomban, de általában a metal műfajban sem sok ilyen kaliberű énekes fordult elő napjainkig! Ám ez a dalosmadár már nem tolja túlzott lelkesedéssel.  A muzsika dallamos fémzene, sem nem extra durva, se nem slágeres szar: Leginkább monoton lüktetés.  A dalok cseppet egyformák, a cucc semmiben nem tér el a frontember korábbi zenekaraitól.  A teljes terjedelmű dupla CD-t képtelenség egyben meghallgatni, akinek sikerül, az már fel is veheti magára az utolsó kenetet...  Még az első is maratoni hosszúnak tűnik, nemhogy egyben a kettő.  Én inkább szavaznék a Solitude Aeternus régebbi lemezeire, mint erre.  Ennek ellenére hallgatható, nem szemét! 7/10  

Kiadó: petrichor  Ország: USA  Tagok: Brad Miller - dob, Matt Johnson - gitár, basszus, Robert Lowe - ének