A legújabb Novembers Doom lemezanyag minden tekintetben méltó utódja elődeinek, annak a 11 albumnyi sötét hangulatú vajúdásnak, ami Paul Kuhr meglehetősen változékony összetételű gárdáját jellemzi. Megmaradt a gótikához való vonzódás, a gyomorból fakadó, elnyújtott farkasordítás, a szaggatott,…
Ha november, akkor doom, és ha doom, akkor Novembers Doom. Annyiban sántít kicsit a ló, hogy inkább a death metal felől kell őket megközelíteni, de azért akadnak itt éjsötét doomba történő elhajlások is. Ez a lemez, amit most fogok ajánlani tőlük, talán a legkevésbé "epikus doomicus” próbálkozásuk,…
Szintén death metal, szintén a 2025-ös év termése, és szintén a várakozásoknál valamivel halványabb teljesítmény a dán Baest negyedik albuma, az augusztusban megszületett Colossal. Ennek már a borítója is vicc kategóriába tartozik, az eddigi mutatós festményekhez képest valóságos ízlésficam, a…
Még az év első negyedében, egészen pontosan március 14-én került ki az olasz Ade kezei közül a régóta várt ötödik nagylemez, a Supplicium. Úgy illik, hogy erről is megemlékezzek, ha már a római légió összes eddigi albumát méltattam e blogon. A késlekedés azonban máris árulkodó: nem lesz ez most…
A kanadai Sarkasm már a kilencvenes években ifjonti hévvel tolta a dallamos death metalt, ám annak idején csak demókig jutottak, illetve néhány válogatáskazettán szerepeltek. Azonban valami nem hagyta nyugton az évek során idősödő tagokat, a XXI. század beköszöntével többször is összeálltak egy-egy…
A birminghami illetőségű Benediction már rég nem azt a sötét, halálhörgős death metalt nyomatja, amit 1990-es albumával elkezdett, sokkal inkább egyfajta dallamos thrash metal jellemzi őket, valamiért mégis ragaszkodnak a ”death” jelzőhöz. Ezt fogadjuk el, tartsuk tiszteletben, annál is inkább, mert…
A Dead Head nevű dán death/thrash formáció kiadványa ugyan csak minialbum, mégis itt a helye a Zenehallgatásban. Már csak azért is, mert pont ide illik a svéd Deadheads lemeze mellé. A kiadvány egy szűk 28 perces egészen kiváló kis anyag. Ugyan nem nagylemez, de legalább nagyot szól! Minden szépet…
Az új Hail Spirit Noir lemez megjelenésének apropóján ajánlom első albumukat. Nem elírás, szándékos fanyalgás. A görög zsenik 2021-es Mannequins albuma olyan szinten kiverte nálam a biztosítékot, hogy az idén internetre került új zenéiknek nagyon nehezen sikerült adnom legalább egy esélyt a…
Vannak a kemény zene történelmében méltatlanul ismeretlen, többre hivatott csapatok és a mai napig kevés figyelmet kapott, óriási kiadványok. Ezek egyike a dán Konkhra (Conqueror) harmadik nagylemeze a Weed Out The Weak. Egy kissé mindegyik Konkhra kiadvány ide tartozik, de talán ezek között is a…
Az Ade nevű olasz zenekar 2007-ben alakult, Rómában. Nevük az alvilág istenének, Hádésznek egy sajátos verziója. Death metalban valósítják meg egyéni elképzeléseiket, melyhez a szövegeket részben latinul, részben angolul az ókori Róma korszakából merítik. E tekintetben párhuzamot lehet vonni köztük,…
Ha engem zenei producerként azzal keresne meg egy induló banda, hogy szeretne egy „beauty and the beast” énekduóra alapozott death metal formációt létrehozni, melyben a dörmögő-hörgő férfihangot egy magas, kimunkált női vokál egészíti ki, akkor valószínűleg visszakérdeznék: biztosan ezt akarjátok?…
A Coventry városából származó, 1986-ban alakult brit Bolt Thrower kezdetben a Slayer-Carcass-Discharge nyomvonalon próbált haladni, és tulajdonképpen grindcore muzsikát nyomatott, de a féktelen vaddisznótúrásra hamar ráunt. Már az 1989-es Realm Of Chaos: Slaves To Darkness is gitárban gazdag…
Az Atrocity nevű zenekarról sem tudtam sokat, amikor a lemezüket elindítottam a lejátszóban. Annyit sejtettem, hogy feltehetően régebbi motorosok, akik valószínűleg a kilencvenes években kezdték. Slussz. Ezt a hangzásból, a dallammenetekből nagyjából le lehet szűrni. Lejátszás közben mindvégig a…
Az Ade negyedik albuma 2019 novemberében jelent meg, az Extreme Metal Music kiadónál. Kétségtelenül ide illenek, mint semmilyen dobozba bele nem skatulyázható formáció. Persze történelmi ihletettségű death metal banda sok van, de mint azt az első lemez ajánlásában írtam, pont olyan, mint ők, egy…
Ha az Ade munkásságának egyetlen oldalát kellene kiemelni, mint rájuk jellemző stílusjegyet, akkor a dallamosság lenne az. Az összes egyéb tulajdonság közül az élre kívánkozik. Bármennyire kegyetlen csapásokkal mérik a hallgatóságra a blastbeatek sorát, bármilyen összetett és nehezen emészthető a…
Ahogy haladunk az időben a jelenkor felé, úgy válnak egyre keményebbé a római Ade lemezei. A második album 2013-ban jelent meg, ezen lényegesen szigorúbb a zenei háttér, a ritmusképletek pedig mondhatni más dimenzióba helyezik át az anyagot. Ha a bemutatkozó kiadványt komplexnek neveztem, akkor ez…
Különösebben nem rajongok sem a death metalért, sem a svéd metal zenekarokért, lejátszómban a legritkább esetben pörög skandináv death metal horda lemeze, de meg kell mondjam ez megfogott. A Circle Of Chaos nem tartozik a műfaj krémjéhez, ez nagyon gyorsan kiderül. Az énekes sokat ront náluk is az…
Reggeltől estig képes lennék szigorú groove alapú metal bandákat hallgatni, nem kizárólag ezért, de többek között ezért is nagy kedvencem a brit Napalm Death hatodik albuma. Azé a zenekaré, mely talán a legkomolyabb zenei fejlődést tudta felmutatni a műfaj berkein belül, sőt, néha ki is kacsingattak…