Patricia Morrison - Reflect On This (1994)

A Los Angeles-i születésű Patricia Anne Rainone a Sisters of Mercy után a Gun Club és Damned zenekarokban tevékenykedett, ez utóbbival a mai napig jó kapcsolatot ápol, mivel Dave Vanian énekes felesége. Szólólemeze rövid, de velős. Nincs kiemelkedő száma, viszont rossz sincs. Gyorsan elröppen az a fél óra, amit a borongós szerzemények kitöltenek. Pengeéles gitárok, kitűnő ének, sokkal rockosabb hangzás, mint a Sisters-ben volt, és külön kiemelném a brutális basszust, mert azt tényleg hallani kell.
...




Egy rendhagyó összejövetel a hetvenes évekből. 1976 októberében a svájci Lausanneban ült össze Max Roach, Reggie Workman, Billy Harper és Cecil Bridgewater , hogy Jymie Merritt régi szerzeményét, a Nommo- t egy kicsit megvariálják. A hangzóanyagot aztán két évig pihentették egy szalagon, míg végül 1978-ban piacra dobta egy japán kiadó, vinyl korong formájában. Az eredeti Nommo 1965-ben született, Max Roach Drums Unlimited című lemezére írta a bőgős Jymie Merritt . 















Tulajdonképpen azt kapjuk, ami a borítón van, csak a grafikához képest eltérő arányban. Legalább akkorának kellene lenniük a kis kütyüknek, mint a vadvirágoknak. Ez egy chill out módban elkövetett, természetes hangzású, könnyed hip-hop lemez Chichagoból, a szokásos melldöngetés helyett hipnotikus szövegmondással. A zenét rengeteg hangfoszlány színesíti, némelyik betét akár jazz is lehetne, ha csak az alapot nézem. Előfordul fuvola, szitár, zongora, trombita, szaxofon, stb. Fantáziadús, intelligens album, az egyetlen hibája, hogy nagyon rövid, mindössze 25 perc. Itt meg lehet hallgatni az egészet. A tartalmat olyan 8-asra értékelem. 

Ezt a lemezt biztosan nem fogom újra meghallgatni. Nem minősítem le, mivel tudni kell egy ilyen anyagot összerakni, de alapvetően ügyes blöffnek érzem. Semmitmondó keszekuszaság. Nem értem, mit akar mondani, mi a célja? Egy techno buliban tudom elképzelni, Ozora fesztiválon, és hasonló helyeken, ahol nem kell sokat filozofálni, csak lazulni a zene ütemére. Holott Kátai filozófus. Furcsa ellentmondás. Rengeteg itt a gépi hang, a programozott, előre legyártott zenei elem, rideg a hangszerelés. Nem tudok mit kezdeni vele, ez minden. Rájöttem arra is, hogy a világzene metal semmilyen formában nem az én füleimnek való. 4/10 





