Egy különös-különleges formáció volt az amerikai hard rock berkeiben a Pennsylvania államból származó Dirty Looks, amely megszakításokkal 1984-es megalakulásától egészen 2023-ig működött. Fennállása alatt összesen 15 stúdióalbumot készített, ami a hozzájuk hasonló glam zenekarok között példa nélküli…

A World War III nevű sztárgárdában nem akárkik zenéltek együtt a kilencvenes években. Bár a megalakulásnál még más volt a felállás, mire nagylemezhez értek Vinny Appice dobolt, Jimmy Bain basszusgitározott, Tracy G. gitározott a társulatban, melynek feje és dalszerzője a bámulatos nevű Mandy Lion…

Egy bikaerős hangzású, hard/blues rock társulat volt a Badlands, Jake E. Lee gitármester zenekara. A bandáról sokat lehetett olvasni annak idején a magyar Metal Hammerben, ennek ellenére itt nem tettek szert nagy népszerűségre, nem is jártak soha Magyarországon. ( Jake E. Lee későbbi együttesével, a…

A Deep Purple kimagaslott a mezőnyből a hetvenes években, ezt el kell ismerni. Egyéni hangzásuk volt, briliáns gitárosuk, és Ian Gillan személyében egy jótorkú, karizmatikus énekesük. De számomra csak a kilencvenes években teljesedtek ki igazán. Ekkorra váltak igazán nagy formátumú zenekarrá. Ha…

A skót King Witch harmadik nagylemezéről már megemlékeztem korábban, mivel pont jókor találkoztam vele a nyár közepén, korábbi anyagaikra azonban egészen eddig nem kerestem rá. A napokban valamilyen zenekarról eszembe jutottak a skótok, és belefüleltem az első, illetve második kiadványukba is. Az…

Amikor a Black Sabbath - Cross Purposes című lemeze 1994-ben megjelent, a legkevésbé sem érdekelt. Nem mintha nem becsültem volna őket, csakhogy az idő már eljárt felettük, gondoltam huszonévesen, nem most fogják megváltani a világot… Ráadásul a sorban előtte adták ki a Tyr és Headless Cross…

Ha egy rockzenekar csupa hölgytagból áll, az mindig gyanús. Vajon valós együttzenélési szándék húzódik meg mögötte, vagy élelmes (és számító) zeneipari szakemberek, akik már előre dörzsölik a markukat a várható profit reményében? Négy csinos hölgy a lemezborítón, videóklipeken kétségkívül jól mutat,…

Néhány sort megér ez a lemezanyag is, mint egy viszonylag rövid életű glam metal formáció egyetlen megjelenése. Elsősorban azért érdekes, mert 1994-ben készült, egy olyan érában, ahol a hagyományos hard rock éppen gödörbe került, hiszen a rivaldafény jórészt a grunge zenekarokra esett. Akik mégis…

Azok közé tartozom, akik a Love/Hate bármelyik albumát végig tudják hallgatni. A bemutatkozó Blackout In The Red Room a legjobbkor talált meg 1990-ben, és a mai napig kiállta az idő próbáját. (Lásd az erről szóló kritikát.) A Wasted In America már közel sem jelenti ugyanazt a zseniális kombinációt,…

Vadóc nőszemélyekkel felálló rockbandák szerencsére ezerszám akadnak szerte a világban, és mint a farmernadrág, soha nem kopnak ki a divatból. Azonban ezeknek a története rendre azonos: két-három lemez után eltűnnek. A fehér hollónál is ritkábbak napjainkban azok a formációk, melyek túlélik a…

A skót King Witch idén már tízéves múltra tekinthet vissza, ami azt igazolja, hogy az underground szcénában ha nehezen is, lehet még érvényesülni. Ha azt vesszük alapul, hogy legújabb lemezük még csak a harmadik a sorban, beláthatjuk, bizony rögös ez az út. Bevallom én sem hallottam róluk korábban,…

Van ez a lemez a skót Gun zenekartól, ami annak idején egészen jól futott Európában. Az államokban és Ázsiában valószínűleg kevesebben ismerték, itt viszont hónapokig pörgött róla a vezető sláger, amely - ki ne tudná, a Cameo – Word Up nótájának feldolgozása. Kis túlzással fél Európa erre ugrált a…

Motoros Ringyók a Pokolból… Grrr!!! Vagy inkább szajhák? Végül is mi a különbség? Talán csak egy árnyalat, vagy még annyi sem. Az elnevezés Zs-kategóriás akciófilmek látványvilágát idézi, és ez részben fedte is a valóságot. Azért csak részben, mert a Zs-kategóriás alkotásokban is egészen csinos…

Nagy örömmel hívom fel a magyarok figyelmét egy szerzői kiadásban megjelent amerikai lemezanyagra, melyet a Connelsville (Pennsylvania) városkában működő Lost Psychonaut adott ki egy hónapja. Ez a négyesben működő urak első hivatalos nagylemeze, mivel a 2020-as saját néven megjelent kiadványuk még…

Amikor 1989-ben a Metal Hammer oldalain egy bizonyos Davy Vain arról beszélt, hogy bemutatkozó lemezükön minden nóta mögött egy nő áll, ez sokak érdeklődését felkeltette. Végre valaki, aki nem beszél mellé! „- Nekem ugyanis a szex a hobbim – vallotta a zenekarvezető – végül is kellemesebb téma, mint…

Nem könnyű tisztán látni az amerikai Johnny Crash zenekar történetében. Egyes források szerint 1985-ben alakultak, másutt 1987 az alapítás éve, de akár így, akár úgy, annyi bizonyos, hogy évekig vártak bemutatkozó lemezükre, ami csak 1990-ben került a boltokba. Akkoriban nagyon ment a Guns ’N Roses,…

Ha a legutóbb tárgyalt Circus Of Power – Magic & Madness album kapcsán megjegyeztem, érthetetlen, miképp nem futottak be ezzel a lemezzel, akkor nem tudom, mit mondjak a szimplán zseniális Mantissa zenekarról? Ők legalább olyan remekművet tettek le az asztalra a Mossy God formájában, és minden…

Az úgynevezett motoros rock nagyjából a nyolcvanas évek végén gyűrűzött be Magyarországra, elsősorban a The Cult révén, akik Electric és Sonic Temple albumaikkal sokat tettek a műfaj népszerűsítéséért. Hogy hol a hiba ebben a mondatban? Igazából olyan zenei műfaj, mint motoros rock, nem létezik,…

Nem igazán érdekelnek az egyszemélyes produkciók, szívesebben követem zenekarok, vagy dalszerző/énekesek munkásságát, ennek ellenére néha belefutok egy-egy ilyen anyagba, és ami jó, az jó. Az igényes zenét el kell ismerni. Semmit nem von le az anyag értékéből, ha mögötte egy személy áll, sőt. Nem…

Karácsonyi ajándékként megkaptuk az ünnepekre a kaliforniai Max Boogie Overdrive első lemezét. Félig-meddig poénbanda, már ami a külsőségeket illeti, négy szebb napokat látott, régebbi bútordarab találta ki magának ezt a frappáns nevet és zenekari koncepciót, amit nem szabad teljesen komolyan venni,…

Trükkös kis nagylemezt dobott be a közösbe az Argonauta Records a mai napon. A New Jerseyben működő Ego Planet felszínes megközelítésben jellegzetes mai stoner metal hármasfogat, azonban ha jobban odafülelünk a felvételekre, rögtön kiderül, hogy a srácok ennél a meghatározásnál jóval szerteágazóbb…

Ez csak egy történet a sok közül. Talán érdekes, talán nem, de igaz. Mi értelme lenne bármit megmásítani? Ami az igazság félrecsúszásának másik lehetőségét, a memória begyepesedését illeti, szerencsére még tisztán látom magam előtt az eseményeket. Annak ellenére, hogy lassan 35 éve tekinthetem magam…

Már nem mai srácok a San Joséból származó Zed zenészei, talán ezért utaznak stoner rockban, melyben ugyan van elég erő és lendület, de nem fogja senki csatakosra tombolni magát a hallgatása közben. Nem is kell, mondanák ők, ez nem erről szól. A fejek öntudatlanul megbillennek, a lábbak ütemesen…

Ez a méltatlanul ismeretlen zenekar 1995-ben alakult, nem sokkal a szép emlékű Kyuss felbomlása után. John Garcia énekes szövetkezett Arthur Seay gitárossal és Miguel Cancino dobossal, hozzájuk csapódott Dave Dinsmore basszer és máris együtt volt az egyesülés, azaz spanyolul az Unida. Csak néhány év…

Íme egy csodás hangú énekesnővel készült stoner lemez, ami 2021-ben elkerülte a figyelmemet. Szerencsére Nicodamien kolléga, a Stoner.blog.hu-n ezt sem hagyta szó nélkül. Az albumhoz magam is hozzáfűznék néhány gondolatot majd a végén, de előbb lássuk, hogy értékelte ő a kiadványt két éve: "Igazából…

Megkísérlem a lehetetlent: Röviden jellemzem minden idők egyik legjobb rockzenei albumát. A zenét, a dallamokat, a szöveget, a költészetet, a mocskot és a csillogást. A nagylemezt a Rock Hard nevű szaklap a 462. helyre rangsorolta a legjobb 500-ból. Ez nevetséges! Talán voltak híresebbek, talán…

A kilencvenes évek meghatározó évtizede volt a rocktörténelemnek, csak úgy ontotta magából a jobbnál jobb rock- és metallemezeket. Az egyik ilyen volt a Seattle-ben alakult Queensryche zenekar Empire című albuma. A legtöbb rajongó a mai napig ezt tartja a banda legjobban sikerült lemezének, s bár az…

Annak ellenére, hogy ez a blog nem egy bejáratott zenei fórum, valamilyen szinten pironkodva írok az athéni Blind Sun tavaly megjelent lemezéről. Hiszen egy ilyen kis underground oldalnak éppen az lenne a feladata, hogy az ehhez hasonló, szinte ismeretlen kiadványokra felhívja a figyelmet. A…

Ez egy nagyon furcsa album, mert az amerikai Whiplash egyike volt az első thrash metal formációknak (1984-ben alakultak, s már 1986-ban nagylemezzel jelentkeztek) ám erre a korongra a cséphadarós énjüket jól elrejtették. Akik a kíméletlenül szaggató kétlábgépes dobtémákat és a dühödt betonozást…

A Wolves In Winter egy fiatal csapat Angliából, Bradfordból. 2020-ban alakultak és ez a bemutatkozó lemezük. Ami azt illeti kellemes bemutatkozás! Mindjárt az első percektől teljesen egyértelmű, hogy tökéletesen összerakott, nagy gonddal készült, kifinomult rockzenét hoznak a doom metal szabadabban…

Ritkán szoktam kifejezetten gyenge hangzású lemezeket méltatni, hiszen a mai időkben a minőségi keverés úgyszólván alapkövetelmény, de ezt nem lehet kihagyni, mert egy gyöngyszem. Ha a hangerőt feltekerjük és piszmogunk kicsit a hangszínszabályozóval, akkor ki lehet hozni belőle egy hallgatható…

Ez az a fajta album, amire az első nóták után máris rámondják az emberek: Noname gyöngyszem! Aztán a sokadik hallgatás után az a gyöngyszem simán be is aranyozódik, annak ellenére, hogy valós esélye az aranylemezre soha nem volt, hiszen saját kiadásban jelent meg 1000 példányban. Bár előfordult már…

Madarat tolláról, lemezanyagot a borítóról… de azért nem annyira egyszerű a képlet. Nyilván egy ilyen összeollózott (egyébként kétségkívül mutatós) grafika nem egy megakiadó üdvöskéit takarja, bár volt már ilyenre is példa (pl. Abraxas-Santana) esetünkben nem minden annyira fapados, mint azt a fenti…

Amennyire rossz név ez a Grave Bathers, amilyen Zs-kategóriás borítóba tették ezt a lemezt, legalább akkorát robban a hangfalakban! Bombameglepetés Philadelphiából! Szív küldi szívnek szívesen, ha az a szív nyitott a súlyos, Black Sabbath-riffeken dagadtra hízlalt pszichedeliára. Körülírni roppant…

Nem mernék megesküdni rá, de emlékeimben úgy jelenik meg a Lillian Axe, mint a zenei sajtó által kereszténynek tartott rockzenekar. Ez a kilencvenes évek elején volt, a Poetic Justice lemez idején. Már akkor erősen szaglott ez a keresztény szemlélet, hiszen egyrészt a második lemezen azt énekelték,…

A Love/Hate nevű amerikai bandát a Metal Hammer dobta be a köztudatba nagyjából az első lemez megjelenésével egy időben. Szinte a semmiből törtek elő ezzel a koronggal, pedig a történetük még 1985-ben kezdődött. Egy Dataclan nevű formációhoz csatlakozott Jizzy Pearl énekes, és felvették a Love/Hate…

Nem sokkal a kiadása után vettem meg az L.A.Guns harmadik albumát, kazettán. Nem mintha nálunk hivatalosan megjelent volna, csakhogy 1991-ben virágzott a kalózkazetta-kereskedelem, kirakodóvásárban, búcsúban, zeneboltban bármi kapható volt néhány százasért, így nem jelentett problémát a beszerzése.…

A portugál hard rockerek pofonegyszerű lemeze rendkívül sematikus, végtelenül őszinte muzsikát rejt. Semmi váratlan fordulat, vagy akár csak a legcsekélyebb mértékben is modern elem ( na jó, néhány dobtéma mellőzi a 4/4-et ) ugyanakkor van valami jóleső nyugalom a szerzeményekben, amiért érdemes rá…

Az egyetlen ok, ami miatt nem könnyeztem meg a spanyol Cachemira második, idén megjelent nagylemezét az, hogy kenyerem javát már megettem, s elég sokféle zenét hallottam már. Na de édesapám, így nyomatni a rockot 2022-ben!!! Azért ez mégis valami! Hiszen manapság ez a műfaj (mely örök és…

A brüsszeli Black Mirrors egyelőre még csak nem is Belgium büszkesége, hiszen számos hozzájuk hasonló zenekar tevékenykedik az országban, nem beszélve a világszerte gombamódra tenyésző felhozatalról, mégis, van bennük valami, amitől nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A blues-alapú rockzenét…

Mit is lehetne mondani egy ilyen albumról? Aki egy kicsit is szerette a Sex Action, a Dance, esetleg a Machine Mouse zenekar lemezeit, az valószínűleg kedveli, vagy inkább kedvelné a Jatagánt is, ha tudna róla. Sajnos ez a korosztály már nem igazán kutakodik újabb dirty rockerek után, inkább keres…

Ki hallott már erről a New York-i zenekarról? A magyar média egyáltalán nem foglalkozott velük, és ami azt illeti, az amerikai sem vitte túlzásba. Pedig a kezdeteknél, azaz a 2014-es We Will Reign lemeznél a Rage Against The Machine dobosa, Brad Wilk segítette őket, és velük is maradt egy évig,…

A Psycho Motel 1995-ben alakult, s az Iron Maiden gitárosa, Adrian Smith hozta létre néhány régi barátjával. James Alec Stewart, a The Cult egykori basszusgitárosa volt az egyik, Mike Sturges (ex-21 Guns) dobos volt a másik, az énekes szerepére pedig Hans-Olav Sollit kérték fel. Ez a felállás a…

2014. szeptember 26-án jelent meg Prince Roger Nelson (1958-2016) és a 3rdeyegirl közös albuma. Ez egy több szempontból is különös alkotás. Már az magában magyarázatot kívánna, miért pont ezzel a három, teljesen ismeretlen, különböző nemzetiségű, más és más irányból érkező hölggyel kívánt egy ekkora…

A Blues Weiser név megtévesztő, esetünkben sokkal inkább illik a spanyol trió tagjaira a Booze Weiser elnevezés. Alkoholmámorban úszó szemek, szakadt nadrágok, baseball sapkák, és mehet a rock’n roll ezerrel! Mocskos fuzz alapú zenét tolnak, valamint jóféle nedveket lefelé a torkukon, a honlapjuk…

Portugál fiatalok alapították ezt a Black Sabbath-riffeken hízlalt, pszichedelikus rock bandát 2014-ben, és mint az ábra mutatja egy év múlva már meg is jelent bemutatkozó lemezük. Az együttes érdekességét az adta ekkor, hogy két férfi, és két női taggal indultak, (ilyet persze már láttunk az…

Ezek a srácok voltak a kilencvenes évek rádiórock műfajának nagy vesztesei, így hát megérdemelnek néhány sort, hiszen a bemutatkozó lemezük nem volt annyira rossz egyáltalán. A Britny Fox frontembere Dean Davidson énekes alapította a bandát 1990-ben. A billentyűknél Dave Barlow, a gitárnál Rick…

Talán azért, mert ez volt az első King’s X lemez, amit hallottam, talán mert ezen vannak a leginkább fülbemászó slágerek, számomra ez a no.1 King’s X album és csak utána jöhet az összes többi. Vannak közöttük csalódások is, mint a kissé eklektikus Faith Hope Love, vagy a nem túl izgalmas Dogman, és…

Stílusok és irányzatok jönnek-mennek, átalakult a rock, a pop, a metal, megszületett a metalcore, a crust punk, a 4/4-es dobtémák lassan teljesen kihalnak, mint egykoron a dinoszauruszok, de mindez nem számít, mert ami régen jó volt, az ma is hordoz értéket. Erre mondják, hogy a klasszikus művek…

A kilencvenes évek elején jöttek New Yorkból, mégpedig egyenesen a gettóból, vagy legalábbis a közvetlen szomszédságából, ha a dalszövegeknek, fotóknak, videóknak hinni lehet. Amolyan "kiborítom a bilit” hozzáállást képviseltek, ami általában rövid idő alatt lelkes követőkre talál, és ha jól…

Ilyen dalokat énekelt volna Janis Joplin, ha mindig virágos jókedvében ébred, s kedves zenésztársai gondoskodnak róla, hogy később se uralkodjék el rajta a búskomorság. Mindössze egyetlen lemezt készített a San Francisco-i Grootna zenekar, aztán nyom nélkül eltűnt valahol a zeneipar süllyesztőiben,…

Mára nagyon kevés CD lemez van a gyűjteményemben, mivel lejátszóm sincs ezekhez. Néhányat még ereklyeként őrzök. Ez az egyik. A Tribe After Tribe negyedik nagylemeze. A felállás változott egy kicsit: az afrikai dobok maradtak, de beszállt Doug Pinnick, a King’s X-ből, aki irgalmatlan nagy basszer,…

Ez egy extra ismeretlen nagylemez, amit 1997-ben (egyes források szerint 1998-ban) God’s Hotel néven adott ki a Best Dressed Records, majd 2011-ben a Retroworld. Az anyag tulajdonképpen Spike, azaz Jonathan Gray első szólólemeze, a The Quireboys hivatalos feloszlása után. Kíváncsiságból elkezdtem…

Ez a lemez két dologra bizonyíték: Egyrészt a hetvenes évek zenei öröksége kiapadhatatlan, ismeretlen kincsekkel teli, másrészt a korai glam rock/sleaze rock vonulatban is akadtak kiemelkedő előadók. Ilyen volt a mindössze két lemezt megért angol Silverhead zenekar, akiknek bemutatkozó albuma túlzás…

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy Magyarországon aránylag kis létszámú hallgatóság kedveli a spanyol nyelvű nótákat, legyen szó akármilyen stílusról. Nem igazán szólnak ilyenek az autórádiókban, plázákban, a zene nyelve az angol nálunk, illetve a magyar. Holott nem feltétlenül kell érteni mindazt,…

A londoni The Quireboys bemutatkozó lemeze nem sokkal azután készült el, amikor az államokban egy bizonyos The Black Crowes hatalmasat tarolt a Shake Your Money Makerrel. Talán nem volt véletlen a két zenekar közti hasonlóság, már ami a hetvenes évek hangulatát és az erőteljes billentyű használatot…

Eredeti formációját kis időre félretéve Robbi Rob, a Tribe After Tribe frontembere összeállt Jeff Ament basszusgitárossal (Pearl Jam), Richard Stuverud dobossal, és Cary Ecklund gitárossal hogy Three Fish néven kevésbé törzsi vonalon is kipróbálja magát. Az eredmény egy igen jó lemez lett, ami ugyan…

Képtelen vagyok elragadtatás nélkül szólni erről a kiadványról, úgy hiszem páratlan remekmű született, amit csak a Metallica, vagy a Killing Joke korszakos műveihez lehet hasonlítani. Sőt, a T.A.T bizonyos értelemben még fölötte is áll ezeknek a lemezeknek, hiszen mögötte semmilyen kereskedelmi…

Ha valaki nem tudná mit jelent a cím: A Ssssh kb. annyit tesz mint nálunk a Pszt! Vagyis maradj csendben, figyeld a muzsikát! Éppen van mit figyelni, mert magas fordulatszámon pörögnek itt az események, ez kétségtelen. Már az első számban annyi váratlan felütés van, amennyit sok zenekar egész…

Kiadó: Warner Bros.      Ország: USA       Tagok: Michael Anthony - basszusgitár   David Lee Roth - ének      Edward Van Halen - gitár    Alex Van Halen - dob Ezt a nyúlfarknyi, 31 perces nagylemezt egy mondattal el lehet intézni: Kemény alapú, extra dallamos, csajvadász muzsika. A kilencvenes évek…

Lendületes, életerős és kissé sematikus rockzene egy olyan időszakból, amikor még messze nem emelkedett a csapat a nemzetközileg jegyzett sztárbandák közé. Nem voltak csöpögős balladáik, sem millió dolláros videóklipjeik, de már valamilyen szinten ismertek voltak élő fellépéseiknek, s a világ…

Nem sokkal második lemeze után feloszlott a Los Angelesből indult Captain Beyond, majd a zenekar 1976-ban újjáalakult, de igazán erőteljes, megfelelő énekest nem sikerült találniuk. A turnékon Steve Perry énekelt, aki később a Journey énekese lett, végül Willie Daffern, a Hunger frontembere vette át…

Ha az Iron Butterfly nem oszlik fel, feltehetően soha nem ismeri meg a világ a Captain Beyond hangfestészetét. A gitáros, Larry "Rhino" Reinhardt, és a basszusgitáros Lee Dorman alakították a zenekart, miután kiváltak a Butterflyból. Közös erőfeszítéssel olyan zenei elegyet kívántak létrehozni, mely…

Ez egy Magyarországon méltatlanul ismeretlen norvég zenekar Haugesundból. Nemrégiben jelent meg a harmadik nagylemezük, talán a legjobban sikerült az összes közül. Dallamos énekkel vezetett, fülnek kellemes, barátságos tónusú rockzene, talán a leginkább a Dio-féle Black Sabbath juthat eszünkbe…

Az egri illetőségű AllSuckAll zenekar első és eddig egyetlen nagylemezén szereplő számok nagyon jók. Jókora űrt lehetnek képesek egymagukban betölteni, ugyanis pozitív töltetű, intelligensebb szövegvilágú, de kellően szigorú hangzású zene nemhogy itthon, de külföldön is kevés van. A dob precíz,…

Érdemes néha előkaparni ezt a három förtelmes rockszutykot!  Mintha csak egy békebeli exploitation, vagy inkább szexploitation fimből léptek volna ki.  Egyik sem volt egy fotómodell, bár fénykorában Sean Yseult  jól nézett ki, amikor még Rob Zombie oldalán domborított.  2013-ra már lepukkanóban volt…